Kisvárosias, kertvárosias területek és a Rákosliget városközpontjának határán fekszik az a telek, amelyre Sajtos Gábor és munkatársai (SAGRA Építész Kft.) terveztek többlakásos lakóépületet. A sajátos viszonyokat figyelembe véve a ház kereskedelmi és vendéglátó funkciókat is ellát.



A funkcionális szempontok mellett az épület vizuálisan is képes a környezetében központi elemként érvényesülni, miközben minden homlokzatával, teljes tömegképzésével megtartja a kialakult dimenziókat. Ez elsőre ellentmondásnak tűnhet, mégis ahogyan a ház ezer szállal kapcsolódik a szomszédos – meglehetősen heterogén - beépítésekhez, s ezeket a szálakat az építészek magabiztos kézzel „szőtték bele” a tervbe. Így lehetséges, hogy az új arculat, amit az épület képvisel, egyben reagál a már kialakult viszonyulási pontokra, legyen az a környék szempontjából meghatározó templomtorony, a szomszédos emeletes lakóépületek vagy a Ferihegyi út mentén kialakult, jobbára kereskedelmi funkciójú zártsorú beépítés.



Az egykori iskola telkén 22 lakást és 11 üzlethelyiséget alakítottak ki. A beruházó – egy helyi vállalkozó – szívügyének tekintette az építkezést, nemcsak a telken belül, de a csatlakozó közterületek felé is. Apró gesztusok, de gyakran éppen ezek hiányoznak egy-egy projektnél, ahogyan az épület körüli járda, az előkert és a közterület egységes koncepció mentén alakult ki. Az U alakú épülettömeg a mellékutcák felől a kialakult beépítések vonalához csatlakozik, a főút felől árkádos alsó- és hátrahúzott legfölső szinttel átmeneti tereket képez. Ennek köszönhetően a három szintes épület 7,5 méteres építménymagasságával nemcsak vertikálisan nem jelent léptékváltást, de vizuálisan is a kisvárosias jelleget erősíti.



A telken belül közel két méteres szintkülönbség emelkedik. Ezt a lépcsőház vonalában szinteltolással kezelték a tervezők, ami a főhomlokzaton is megjelenik. A ház tömbszerűségét emellett néhány ponton, így a sarkokon és a tömeg zárásainál kiemelt, magasabb tömegek is oldják. Hátrahúzott, nagyméretű loggiákkal fellazítva ezeket változatos homlokzatok jöhettek létre. Szemben a mindenek felett profitorientált nagyberuházásokkal, a megbízó nem maximalizálta bármi áron a beépített területeket, minden egyes lakás, még a kisebb alapterületűek esetében is vállalta a tágas teraszokat, amelyek egyféle, a legjobb értelemben vett mediterrán életérzést tükröznek.



Kívülről tehát egyfelől szigorú kontúrok, másfelől e lazán átlyuggatott homlokzatok adják az új beépítés karakterét. A tömböt ugyanakkor a telekre behúzott két határozott tengely szeli át. A csatlakozó kertvárosias beépítésű szomszédoktól a gépkocsibeálló vonala választja el. A belső kert felől az U alakú tömeghez oszlopokon nyugvó terasztető csatlakozik, fedett parkolást lehetővé téve. Az első emelet számára ez a zöld felület pótolja a kertkapcsolatot, több szinten biztosítva a növényzet látványát. Kialakult ugyanakkor a sziklakerttel és csobogóval berendezett belső kerten át egy gyalogos tengely is, ami az épület nyitottságát, átláthatóságát erősíti.



Az építészek eredeti szándéka szerint e passzázs megnyitásával a belső udvar a csatlakozó közterületekhez direkt módon kapcsolódna. A koncepció – ha megvalósul – finom inverze lehetett volna a templomkertnek, sőt, akár egy egykori kolostorudvarra is asszociálhatnánk róla. Aligha a jó szándék hiánya, inkább az efféle nyitottságtól való félelem az, ami végül – sajnos – rácsos kapukkal zárta el a belső kertet a járókelők elől.



Ugyanakkor amint azt már az eddigiekből is láthattuk, a ház számos pontján új szemlélet érvényesül. Valamennyi lakáshoz parkoló, kerékpár és babakocsi tároló is tartozik. Úgy a nagyméretű teraszok, a belső udvar két szintes zöldfelülete, a rendezett, közterülethez kapcsolt előkertek, mint az anyaghasználat is igényességet tükröz. Az épületen kőborítás fut körbe: sima felülete nemcsak az utcafronton jelenik meg, de a belső kert felől is. Az épület szigorú kontúrján végigvezetve azt, csak az attól eltérő vagy hátrahúzott síkokon jelenik meg fehér a vakolat: az ablakbélleteken, a loggiák felületén vagy az emeleti tetőkert oszlopain.



A helyi sajátosságok részben kimetszették a beépítési lehetőségeket. E speciális helyzet, a városközponti vegyes funkció nagyobb nyitottságot és egyedi építési programot kívánt meg a projekttől. A szokásos többlakásos társasházaktól való különbségeket Sajtos Gábor vezető tervező és csapata elegánsan, tiszta építészeti eszközökkel kommunikálta, hosszú távra értéket teremtve a rákosligeti Magyarok Nagyasszonya templom szomszédságában.

Mizsei Anett