Elsőként kiemelhetjük, hogy a mai műszaki követelményeket megnézve, akkoriban gyakran alacsony hővezetési tényezővel rendelkező, igen rossz hőszigetelő képességű és kis vastagságú – csupán 5-10 cm – anyag került elhelyezésre, egyetlen rétegben a szarufák között.



Egy beépített tetőtér esetében a szerkezet sajátosságából adódóan épületfizikailag különböző hőhidak keletkeztek, melyek kedvezőtlen hőtechnikai tulajdonságaival sem számoltunk:

• Anyagi hőhíd: az egy szerkezeti rétegrenden belüli eltérő lambdájú anyagok csatlakozásából adódó (hőszigetelő anyag és szarufa)
• Geometriai hőhíd: épületszerkezeti síkváltásoknál (ferde tető és térdfal, stb.)
• Egyenlőtlen belsőfelületi hőmérsékletek miatt kialakult hőhíd: belső felületi hőátadási tényezők megváltozása (légmozgások akadályoztatása bútorozás miatt)

A belső oldalon a burkolat mögött gyakran előfordult a teljesen más célra gyártott mezőgazdasági fóliák, kátránypapírok beépítése, ami páratechnikailag egyáltalán nem megfelelő, mert ezeket az anyagokat az átlapolásoknál se egymáshoz, se az esetleges csatlakozó szerkezetekhez nem tudták felületfolytonosan és légtömören össze-, illetve leragasztani.
Szintén probléma a belső burkolat rögzítésénél, hogy közvetlenül csatlakozott a szarufák alsó síkjához, csavarozás vagy szegezés segítségével. Ezek a rögzítőelemek nagyon sűrűn átlyuggatták a belső páratechnikai réteget, amely szintén nem megengedett épületfizikai szempontból.

Kívül gyakori hiba, hogy nincsen ellenléc a cseréptartó lécek alatt, így átszellőztetett légrés sem került kialakításra. Ha netán mégis volt légrés, akkor a megfelelő be- ill. kiszellőzés – az eresz vonalában és a tetőgerinc környékén – nem volt biztosítva, így a levegő sem tud keringeni, ami hűthetné a felforrósodott fedés alatti légteret, és az az alatt lévő szerkezetet.
Ez nyáron a szigetelés hatékonyságát nagymértékben rontja, ill. télen az esetlegesen bejutó porhó és csapadék akadályoztatott lefolyása miatt a cseréptartó lécek elkorhadhatnak azokon a pontokon, ahol felülnek a szarufára. A fedés emiatt megcsúszhat az eresz irányába, vagy akár be is szakadhat.

A rossz anyagválasztáson túl a szakszerűtlen kivitelezés is komoly problémát jelent:

• A belső burkolat alatti páratechnikai fólia átlapolás összeragasztásának elhagyása
• A belső burkolat alatti páratechnikai fólia csatlakozó szerkezetekhez való leragasztásának elhagyása
• A hőszigetelő anyag nem megfelelő méretre vágása
• A cserépfedés alatti tetőfólia átlapolás összeragasztásának elhagyása
• A cserépfedés alatti átszellőztetett légrés kialakításának hiánya
• A cserépfedés alatti átszellőztetett légrés be- illetve kiszellőztetésének biztosítása

A fent felsorolt tényezők külön-külön vagy együttesen is azt eredményezik, hogy a bentlakók számára a belső lakóklíma és az életkörülmények sem nyáron, sem télen nem megfelelőek:

• Nyáron túl meleg van (fedési légrés hiánya miatti átforrósodás)
• Télen túl hideg van (nem tudjuk kifűteni az adott teret)
• Tapintásra hideg belső felületek (hőveszteség, hőhidak)
• Nedvesedés, penészesedés (hőveszteség, hőhidak)

Ezeken felül az energiaköltségek racionalizálása végett is szükséges a régi tetőterek komplex energetikai felújítása: egy jól tervezett rétegrenddel, 1 fűtési szezonban a tető 1m2 felületére vetítve, a transzmissziós hőveszteséget akár ötödére is csökkenthetjük!

Amennyiben a problémákat együttesen és véglegesen szeretnénk megszüntetni oly módon, hogy a belső burkolatot nem bontjuk el, úgy a rétegrendek újbóli kialakítása szükséges, amit kívülről tudunk megvalósítani. Ehhez kínál az URSA komplex megoldást URSA üveggyapot, XPS és SECO termékeinek kombinált alkalmazásával.

A felújítás lépései:

1.) Meglévő rétegek elbontása
Elbontjuk a cserepeket; eltávolítjuk a cseréptartó lécet; ellenlécet (amennyiben van); a cserépalátét fóliát, majd a hőszigetelést és a belső fóliát (kés segítségével a szarufák mentén végigvágjuk és kiszedjük a szarufaközökből).

2.) A belső burkolat előtti páratechnikai fólia rögzítése
Az URSA SECO PRO 2 vagy URSA SECO PRO SDV fóliát a szarufákra merőlegesen, ráterítjük a burkolatra a szarufákon áthajtva, és a szarufák tövénél egy leszorító léc (min. 10x10 mm) segítségével szegezéssel rögzítjük.

A fóliatoldásokat felületfolytonosság és légtömörség miatt egymáshoz ragasztjuk URSA SECO PRO KP öntapadó csík segítségével.

3.) A szarufa magasítása és hőhídmentesítése URSA XPS bakok segítségével
Az URSA XPS terhelhető hőszigetelő táblákból szarufa szélességű sávokat vágunk, azokat a toldások szoros egymáshoz illesztésével a szarufák tetejére helyezzük, majd – min 5 cm vastag és szarufa szélességű – leszorító staflifa és a megfelelő hosszúságú szerkezetépítő csavar segítségével a szarufákhoz rögzítjük.
A csavar hosszának és kiosztásának pontos meghatározásához statikai méretezés szükséges (az URSA szakemberei ebben szívesen nyújtanak segítséget).Az így kialakított komplett tartószerkezet (szarufa+XPS bak) pontos magassága annak függvénye, hogy milyen vastagságú szigetelőanyagot kívánunk a szarufák között elhelyezni. Ez függ a minimum hőtechnikai követelményektől ill. az ezen túl felmerülő egyéni igényeinktől.

4.) A szarufa közöket teljes magasságában kitöltjük URSA üveggyapottal
A szarufák közötti távolság lemérése után éles késsel léc mentén méretre vágjuk a tekercset a szükséges ráhagyással (típustól függően 1,5 - 3 cm), amely a szigetelőanyag befeszülését biztosítja.

5.) Cserépalátét fólia és ellenléc elhelyezése
Tetőszerkezetünk ereszvonalától indulva kigurítjuk a szarufákra merőlegesen az URSA SECO PRO 0,04 magas páraáteresztő képességű tetőfóliát úgy, hogy a piros felületén lévő szürke öntapadó ragasztó sáv felül helyezkedjen el Az átlapolásokat a felületfolytonosság és légtömörség miatt egymáshoz kell ragasztani, a fólia mindkét oldalán gyárilag elhelyezett ragasztócsíkokkal.


A szarufák tetején kialakított XPS bakokra elhelyezzük a min. 5 cm magasságú ellenlécet. Lényeges, hogy a légrésben a levegő az eresz vonalától a tetőgerincig áramolni tudjon, ezért az eresz vonalában légbevezetést, a gerinc magasságában pedig kivezetést szükséges kialakítani a megfelelő méretű nyílásokkal. A légrés pontos méreteinek a meghatározására épületfizikai méretezés szükséges.


6.) Cseréptartó léc és cserépfedés elhelyezése
Cserépgyártók beépítési utasításai szerinti egymástól meghatározott távolságokra kerülnek a cseréptartó lécek, majd erre a cserépfedés.


A két legfontosabb épületszerkezeti csomópont kialakítása:





A MEGOLDÁS ELŐNYEI:

• A felújítási munkák alatt is lakható marad a tetőtér
• A tetőszerkezetben több elem is megmarad: a belső burkolat, a szarufa, ill. a megfelelő műszaki állapotú – nem törött, repedt, szétfagyott és lefagyott sarkú – tetőcserép
• Épületfizikailag helyére kerülnek a páratechnikai rétegek: véglegesen megszűnnek a lakótérben és az épület szerkezetében kialakult problémák
• Komplex megoldás: szarufa magasítás – hőszigetelés – alátét fólia
• Az XPS bakoknak köszönhetően minimálisra csökken a szarufa vonalmenti hőhídhatása
• Mai követelményeknek, elvárásoknak és egyéni igényeknek megfelelő hőszigetelési vastagság kialakítása
• Optimális ár-érték arány más megoldásokhoz képest
• Egy komplett szerkezet valós U értéke és hővesztesége: Pl.: 90 cm-es szarufaköz és 15 cm es szarufa (átlag magyar standard), 10 cm-magas XPS bakkal és a szarufaközben elhelyezett URSA SF 32 (25 cm vastag) szigetelőanyaggal U_v = 0,140 W/m²K és Q_cs = 2,24 W/K

További műszaki információ:

Varga Tamás
URSA Alkalmazástechnológus
(06-20/9721-266)


URSA Salgótarján Zrt.
1037 Budapest, Szépvölgyi út 41.
www.ursa.hu