Ez a szerkezeti rétegrend kialakítás, melynél a szigetelőanyagot két rétegben helyezzük el - az első réteget a szarufák közeibe, a második réteget pedig a szarufák alá - hazánkban a legelterjedtebb megoldások közé tartozik, ám a helyes kialakításáról érdemes újra és újra beszélni. Ennél a megoldásnál magát a szarufát teljes egészében kitöltjük hőszigeteléssel és különös tekintettel kell legyünk arra, hogy a fedési alátétfólia páraáteresztő legyen, a belső téri burkolat fölé pedig pára- és légzáró fóliát helyezünk el.

A rétegrend kialakításának alapja a tartószerkezeti váz, az ácsolt tetőszerkezet.

A megfelelő légzárás kialakítása érdekében nagyon fontos a fóliaátlapolások egymáshoz való ragasztása, hiszen a tetőfólia felett egy épületfizikailag elengedhetetlen átszellőztetett légrést alakítunk ki, melyben egész évben áramolni fog a levegő, így ez akadálytalanul be tudna jutni magába a szálas szerkezetű hőszigetelő anyagba. Mivel tudjuk jól, hogy csak a bezárt-nyugvó levegő szigetel megfelelő módon, a nem lezárt átlapolásokon átáramló levegő jelentősen ronthatja a beépített hőszigetelés hatékonyságát. Az alátétfólia kivezeti a vízzáró fedésen átjutó csapadékot (porhó) szerkezetből, védelmet nyújt az építés közbeni ideiglenes csapadéknak, a hőszigetelésnek a nedvességgel és az áramló levegővel szemben és átengedi a belső térből esetlegesen átdiffundálódott párát.

A cseréptartó léc alá kerülő ellenléc elhelyezésével tudjuk kialakítani a fedési légrést, melynek fontos szerepe van télen a belső térből a szerkezeten átdiffundálódott pára elszállításában, nyáron a belső tér felmelegedés elleni védelmében, illetve a vízzáró fedés alá jutó csapadék, porhó kivezetésében a szerkezetből.

Fontos, hogy a légrés helyes működése szempontjából elengedhetetlen a megfelelő mértékű szellőző rések kialakítása, melyek a beszellőzést az eresz vonalában, a kiszellőzést a tetőgerinc vonalában biztosítják.

Ha a szarufa élszaruba fut bele, ott a kiszellőztetést szellőzőcserepek beiktatásával kell megoldani. Amennyiben a szarufa vápaszaruból indul, ott a beszellőzést kell szellőzőcserepek beépítésével megoldani. Leegyszerűsítve azt is mondhatnánk, hogy „működjön a légrés”: azaz télen-nyáron áramoljon benne a levegő.

Az első réteg hőszigetelés elhelyezésénél a szarufák közé, abban az esetben, ha páraáteresztő tetőfóliát alkalmazunk, a teljes szarufa magasságot ki kell tölteni szálas szigetelőanyaggal. A tekercsek kicsomagolása és kigurítása után várjunk néhány percet, amíg az anyag visszanyeri névleges (vásárolt) vastagságát, majd a tekercsek kigurulására merőlegesen vágjuk az anyagokat a kívánt méretre. Itt mutatkozik meg a tekercses termékek előnye, mivel a változatos szarufa távolságokat hulladékmentesen lehet kitölteni, szemben a kötött méretű táblás termékekkel.

A vágásnál az anyag típusától függően a szarufaközre 1-3 cm ráhagyása szükséges – ez biztosítja, hogy a hőszigetelés befeszüljön az adott szarufaközbe, valamint a szigetelőanyag így tudja a szarufa esetleges görbületeit felvenni. A szigetelőanyag behelyezését kezdjük a talpszelementől, és a toldásoknál szorosan illesszük egymáshoz.

Terméknév	Szarufa közre ráhagyás (+cm)
URSA DF 39	3
URSA SF 38	2
URSA DF 37
URSA DF 35	1,5
PURS 35 RN SF
URSA SF 34
URSA DF 32	1 - 1,5

Nem öntartó termékek esetén (pl., URSA DF 39, URSA DF 37 és URSA DF 35-nél szarufa távolság függvényében) „Z” alakú huzalozás szükséges. A szigetelőanyag behelyezését kezdjük a talpszelementől, és a toldásoknál szorosan illesszük egymáshoz.

A második réteg hőszigetelés elhelyezéskor a szarufák alá a szarufák belső-alsó síkjára felrögzítjük a direktfüggesztőket vagy az akusztikai lengőkengyeleket, melyek fogadják a vízszintes fém vagy fa vázat. A vízszintes vázrendszer közé helyezzük el a méretre vágott szálas szigetelőanyagot. Amennyiben a szarufa alatti második réteg szigetelésére csupán 5 cm vastag szigetelőanyagot szeretnénk elhelyezni és a vízszintes vázrendszert fém profilokkal készítjük, úgy a fém profilok közét is ki kell töltenünk szigetelőanyaggal. Ezzel biztosítjuk azt, hogy a teljes második réteg szigetelés összvastagsága kiegyenlített legyen és csökkentsük a hőhidak hatását.

A belső pára- és légzáró fólia elhelyezésekor a kialakított vízszintes fém vázrendszerre kétoldalas ragasztó segítségével rögzítjük az URSA SECO PRO 100 pára és légzáró fóliát.

Ilyenkor fontos a felületfolytonosság és a légtömörség biztosítása olyan módon, hogy a fólia átlapolásait leragasztjuk URSA SECO PRO KP ragasztószalaggal, az esetleges fólia áttöréseket körbe gallérozására használjuk URSA SECO PRO KA ragasztószalagot. A fóliát az egyéb csatlakozó szerkezetekhez (térdfal, vasbeton kiskoszorú, középfőfal, oromfal, stb.) URSA SECO PRO DKS tubusból kinyomható tixotróp anyaggal tudjuk hozzáragasztani. Amennyiben fa vázrendszert használunk, úgy tűzőgép segítségével tudjuk felrögzíteni a fóliát: itt azonban a tűzőkapcsok leragasztása szükséges, URSA SECO PRO ragasztószalagokkal.

Technológiai szempontból a belső téri gipszkarton burkolat és a párazáró fólia közt célszerű kialakítani egy installációs légrést fa vagy fém vázszerkezet megépítésével. Így tudjuk biztosítani azt, hogy a gipszkarton burkolat sűrű rögzítésével nem törjük át a párazáró fóliát, illetve az így kialakult légrésben gond nélkül el tudjuk vezetni az elektromos – és ha szükséges, az épületgépészeti – vezetékeket is.

A belső téri gipszkarton burkolatot az adott gyártók alkalmazástechnikai útmutatói szerint rögzítjük fel a kialakított vázszerkezetre csavarozás segítségével. A szigetelés javasolt összvastagsága 25-30 cm. Ezt befolyásolja az elhelyezni kívánt szigetelőanyag deklarált hővezetési tényezője (lambdája), valamint a vázas tartószerkezet (szarufa) és a belső fém vagy faváz kiosztása.


Varga Tamás
Alkalmazástechnológus
www.ursa.hu