Magyarországon 2,5 millió családi ház van. Energetikailag korszerűnek 5-10%-uk mondható, melyek energetikai korszerűsítést nem igényelnek, hiszen ezeket eleve a kor követelményeinek megfelelően építették, vagy már energiahatékonysági szempontból teljes körűen felújították azokat. Az épületek 5-8 %-a bontásra érett, vagyis rentábilisan már nem felújítható, vagy állapota okán nem igazán lakható. A magyarországi családi ház állomány megközelítőleg 15%-a már átesett valamilyen energetikai korszerűsítésen, azonban több mint 60%-ukra igen jelentős felújítás vár még. Budapesten és Pest megyében, valamint a megyei jogú városokban a korszerű, szigetelt családi házak aránya 10-15%-al magasabb az országos átlagnál.

Budapest, és Pest megye, Szeged, Debrecen, Győr, Pécs, Kecskemét családi házas övezeteiben található a legtöbb korszerű, szigetelt ingatlan. Ennek oka, hogy ezeken a településeken, országrészekben nagyobb a fizetőképes kereslet aránya és az itt élők számára megfizethetőbbek az energetikai célú beruházások.

A Knauf Insulation szakemberei szerint az építőipar kapacitás hiánya miatt belátható időn belül lehetetlen minden korszerűtlen családi házat felújítani akkor is, ha az anyagi források adottak. Magyarországon évente alig 20-25 ezer családi házat újítanak fel és szigetelnek tulajdonosaik. Ha ebben az ütemben halad továbbra is a megújulás, akkor a közel 1,8 millió energetikai korszerűsítésre váró családi házat 82 év alatt lehetne teljesen felújítani.

A Knauf Insulation szakemberei szerint a családi házak energetikai korszerűsítése és felújítása az ágazatban tapasztalható súlyos munkaerő- és szakemberhiány miatt sokkal inkább reális cél lehet az ingatlantulajdonosok körében, mint az újház építése. A homlokzati szigetelés szakszerű kialakításával a fűtés számla átlagosan 35%-al csökkenthető, a befektetés ára akár 8-10 év alatt megtérülhet. A tetőtér szarufák közötti és alatti hőszigetelése, a padlásfödém leterítése üveggyapot táblákkal vagy tekercsekkel a legegyszerűbb, legköltséghatékonyabb, akár házilag is kivitelezhető energiatakarékossági beruházás, kifejezetten gyors megtérülési idővel. „Az energia megtakarítást célzó felújításoknál komplex rendszerben és hosszú távon kell gondolkodni. Egy megfelelően megtervezett és jó sorrendben elvégzett energetikai felújítást a nyílászárók cseréjével érdemes kezdeni, ezt követi a hőszigetelés kialakítása” – mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója.

„A fűtéskorszerűsítést pedig célszerű a hőszigetelés megléte és nyílászáró csere után megtervezni és kivitelezni, hiszen egy megfelelően szigetelt házba kisebb teljesítményű kazán is elegendő lehet” – tette hozzá a szakember.

Nem tudjuk miben élünk

Az Energia Mérnöki Nonprofit Zrt. által készített „Zöldotthon” felméréséből kiderül, hogy a családi házak tulajdonosai sok esetben nem tudják, nem ismerik, milyen adottságokkal rendelkezik az otthonuk. „A kutatásból jól látszik, hogy meglepő módon az építőipari kérdések iránt érdeklődők körében, nagyot ugrott a nők aránya, vagyis, egyre nagyobb szerep hárul rájuk egy-egy otthon, ház felújítása során” – mondta el Gulyás István vezérigazgató, aki egyben a Magyar Családi Ház Tulajdonosok Egyesületének vezetője is. „Többek között két fő kérdéskört vizsgáltunk. Az eredményekből kiderült van hová fejlődni az energetikai korszerűsítések terén” – tette hozzá a szakember.

1. Mikor épült az Ön háza?

A grafikonon jól látszik, hogy a legnagyobb érdeklődést az energetikai korszerűsítés iránt az 1980 előtt épült házak tulajdonosai mutatták a zöldotthon tervező kitöltése során. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy ezek a házak vannak energetikailag a legrosszabb állapotban.

A felmérés válaszai (balról jobbra): a) 1980 előtt épült b) 1980-1990 között c) 1990-2000 között d) 2000 után

2. Mikor volt felújítva az Ön háza?

A kapott válaszok egyértelműen megerősítették azt a tendenciát, hogy az ingatlan tulajdonosok nem vagy csak a legszükségesebb esetekben nyúlnak hozzá otthonaikhoz. A válaszadók 2/3-a nem tudja, vagy legalább 5 éve nem újította fel otthonát. A szigetelt családi házak arányának regionális összehasonlításában sem állunk jól. Miközben a magyar családi házak 20%-a szigetelt, addig az 1,4 millió osztrák családi ház 80%-a, az 5 millió lengyel ház 59%-a, a 800 ezer szlovák családi otthon 35%-a, az 1,5 millió cseh ház 25%-a kapott a téli hideggel és a nyári hőséggel szembeni védelmet.

A felmérés válaszai (balról jobbra): a) több mint 10 éve b) 5-10 éve c) 3-4 éve d) 1/2 éve e) Nem volt / Nem tudom.