A LAB5 építésziroda Hadak útjai Trendo társasháza egy olyan "kétszeresen transzparens viszonyt valósít meg környezetével" – állítja Gulyás Levente kritikájában – mely "miközben annak absztrakt átirataként is tekinthető, azaz jócskán merít belőle, képes ebből vissza is adni valamit."  Egy tervezési folyamat során az építész először általában körbenéz, milyen olyan adottságokkal rendelkezik a tervezési helyszín, amiket a leendő ház fel tud majd használni – egyfajta rejtett tartalékként. Ezekkel az ellesett vagy megérzett (akkor talán még csak szunnyadó) összefüggésekkel később nemcsak az erejét tudja megsokszorozni az épület, de környezetével is jobban összhangban képes majd működni. Nem egyszer találkozhatunk olyan példákkal, amikor a kontextusból megszerzett előnyök felhasználása egyoldalúvá válik, azaz miközben a ház merít környezetéből, nem ad neki vissza semmit, így egy disszonáns viszony alakul ki az őt körülvevő városrésszel. A transzparencia fogalmát építészeten belül és kívül sokfajta értelemben szoktuk használni. Ha távolabbról közelítünk a fogalom felé, két nagy értelmezési mezővel biztosan találkozunk. Az egyik valamilyen módon az átláthatósággal, áttekinthetőséggel hozható kapcsolatba, amikor egy adott dolog több síkon való megfigyelése valamilyen típusú egymásnak megfelelőséget mutat a különböző rétegek között is. A másik megközelítésben – ezzel rokon módon – két vagy több dolog egyszerre való jelenléte esetén beszélhetünk transzparenciáról. Különleges esetekben a két jelentési mező is képes átfedésbe – transzparenciába kerülni. Kritikámban amellett érvelnék, hogy a LAB5 építésziroda Hadak útjai Trendo társasháza is egy ilyen kétszeresen transzparens viszonyt valósít meg környezetével azáltal, hogy miközben annak absztrakt átirataként is tekinthető, azaz jócskán merít belőle, képes ebből vissza is adni valamit. Az épület Kelenföld négy egymástól markánsan eltérő területének áthatásában helyezkedik el. Az utóbbi időkig a Koris János által tervezett Konsumex Atrium (később Diego szőnyegáruház) ragasztott fa tartós csarnoképületét is magán viselő sziget-telek az 1910-es évek szabályozási térképein tűnik fel először. A területtől északra levő, időközben sokszorosára bővült vasúti csomóponthoz a ferencvárosi vasúti forgalmat Budára átvezető (déli) Összekötő vasúti híd megépítésével egyidőben felépült a Kelenföldi vasútállomás, az előtte kialakuló Etele tértől pedig sugárirányban indult el öt út, ebből a Hadak útja és a mai Than Károly utak által közrefogott részen található az a háromszög alakú terület, amelyen a jelenlegi épület is áll. A század elejétől annak közepéig a sugaras szerkesztés mentén kialakuló kisvárosias szövetbe vágva az Etele út, Tétényi út mentén a ’60-as években panelházas lakótelepet építettek több mint 9000 lakással. A végeláthatatlan vasúti sínpárok, az egykori kisvárosias jellegű terület és a nagy, mára zöldbe boruló táblákon álló 15 emeletes pontházak karaktereinek átfedése ez a rész, amely a háttérben húzódó érdi dombsággal a természetest kiegészítve mesterséges tájként hullámzik a háromszög alakú terület körül.