1768-1810 tájékán építették. Tervezője nem ismert. Pollach Mihály neve azonban több forrásban feltűnik. A 11 szobás kastélyt a vicenzai Villa Capra (Rotonda) mintájára Vásárhelyi János Arad vármegye alispánja építette.

A 11 szobás kastély középpontja egy négyoldalú hasáb. Ezt belül kör alakú, magas, kupolás középterem váltja fel. A kupolateremben emelet magasságban körbefutó erkély volt, melyet a 80-as években még az eredeti főkonzolok tartottak. Kívülről a 4 db timpanont 16 db toszkán oszlop tartja. Az 1840-es években az épületben a két Vásárhelyi testvér, Vásárhelyi János (1800-1843) és Vásárhelyi Albert (1802-?) lakott népes családjával együtt. A két testvér halálát követően 1848-ban az özvegyek Aradra menekültek. A kastély 20 évre lakatlanná vált. Ezt követően többször átalakították. 1860-1870 között báró Bohus Mihály (Vásárhelyi Júlia férje) tette lakhatóvá a kastélyt. 1921-1922 között a kastély mai névadója Bréda Viktor, aki Vásárhelyi Júlia és Bohus Mihály lányát Bohus Ilonát vette feleségül is alakított a kastélyon. Mai formáját ekkor kapta. A kastély mellett állt a Szent Annak kápolna, amelyben 1942. július 16-án nagykállói Kállay Miklós fia Kállay Kristóf és Vásáhelyi Veronika esködött örök hűséget egymásnak. 1940-től a kastélyt csak nyáron lakták. A kastély utolsó örököse Kovács Sebestyén Miklós volt.

1944 őszén a kastélyt kifosztották, könyvtárát széthordták. Képtárának nyoma veszett. A kastély könyvtárának egyik értékes darabja az Officium Rákócziánum 1794-es kiadása a kevermesi plébániára került. A kastélyt 1945 óta folyamatosan átépítik. 1953-ban a Lőkösházi Állami Gazdaság tulajdonába került. Irodának és üzemi konyhának használták. 1988-ban a kevermesi Lenin Tsz Természetbarát Egyesülete vette át a kastélyt.

A Vásárhelyi-Bréda kastélyt az Informax Euro K+F Nonprofit Kft vásárolta meg. A felújítási munkálatokat 2009-ben a tető cseréjével kezdték el. A kastély teljes felújítása 2012. decemberében fejeződött be.