Épített örökségünk értékes részei azok a városközpontok és központi fekvésű ipari épületek, melyek akár műemlékek akár nem, megérdemlik és meghálálják a törődést. Ezen épületállomány felújítására, és különösen ennek energiahatékony felújítására egyre nagyobb körben kerül sor. Izgalmas feladat a jelenkori igényeknek megfelelő korszerű megoldások megtalálása az eklektikus és régebbi történeti épületek felújítása, megújítása számára.

Sajnálos módon azt látom, hogy ezek az épületek csak tüneti kezelésen, kozmetikán esnek keresztül. Az injektálásokkal épületidegen gyantákat juttatunk az épületekbe, melyek sosem fognak beépülni a szerkezetbe. Elvágjuk a falakat ezzel statikailag avatkozunk be. Szinte elkerülhetetlenek a repedések. A lélegző vakolatokkal utat adunk a falak teljes elsózásának, ami beláthatatlan következményekkel jár.

Jó hír az, hogy a tüneti kezelések után, mint a gyógyászatban, megjelent egy alternatíva, ami az okokra koncentrálva ténylegesen rehabilitálja az épületeinket. Az OXYDTRON technológiával az elfáradt (korrodálódott) építőanyagok újra megerősíthetőek, sőt így utólagosan rendelkeznek azzal az energiával, ami biztosítja az elkövetkezendő évszázadban a stabilitásukat.



A legnagyobb probléma az utólagos vízszigetelés. Ezt a problémát eddig csak tünetileg tudtuk kezelni. A falban levő vizet kiszárítottuk és igyekeztünk kisebb-nagyobb sikerrel távol tartani a vizet a falszerkezettől.

Az OXYDTRON technológiában az a csodálatos, hogy a falszerkezetet tesszük alkalmassá arra, hogy távol tartsa magától a vizet. A technológia legfontosabb része a víz és nem abban az értelemben, hogy nem kell, mert kárt okoz, hanem abban az értelemben, hogy alkotóelem és közvetítő elem egyben. Tehát annyi vizet juttatunk az épületszerkezetbe, amennyit az be tud fogadni: annál jobb lesz a szigetelés, minél több a víz. Ez így első olvasatra nagyon bizarrnak tűnhet, hiszen teljesen ellentétes az eddigi törekvésünkkel.

A vakolatrendszerünk felhordásával létrehozzuk azt az energiatöbblettel rendelkező felületet, mely már magában is vízhatlan és rendelkezik azzal a képességgel, hogy ezt a többletenergiát átadva a fal régi energiaszegény tömegének másodlagos kristályosodást hozzon létre. Ezek után már csak időre van szükség a "tömegszigetelés" kialakulásához, ami nem más, mint egy energia-egyensúlyban lévő falszerkezet.


Az OXYDTRON működése

A működés alapvetően a modern fizikán alapul, mely természetesen a kémiai folyamatokban nyilvánul meg. Mint minden anyagban, alapvető az atomok stabilitása (proton, neutron, elektron egyensúly). Az egyensúly eltérésének feltételeit úgy biztosítjuk, hogy az ásványi anyagokat úgy válogatjuk és keverjük össze, hogy azok energetikai állandója közelebb legyen az 1-hez, mint az alkotó elemek külön-külön. Ezt a stabilitást elérve az így kapott keverékek (oxydtron nanocement, cement, homok) víz hozzáadásával közel egyensúlyi állapotba kerülnek és a továbbiakban már nincs szükségük energiára. Ebből adódóan nem szívják magukba a vizet (vízhatlan), és ha nincs benne víz, nincs minek megfagynia (fagyállóság), miközben a tűzet sem fogadja be, mert az is energia (tűzállóság).Ebben az energia-egyensúlyban kialakult kristályszerkezet (97% mikro és 3% makro kristály) megakadályozza a nagyobb molekulák (szerves savak, alkaloidák és zsírok) behatolását.